Az ÉrMe Üzleti Hálózat vonzáskörében működő vállalkozók részben az „Elefántcsont torony klaszterbe", részben az „Integrált klaszterbe" tartoznak – többek között ezt az első hallásra talán nehezen értelmezhető állítást is megfogalmazta Baritz Sarolta Laura domonkos nővér azon az ÉrMe-klubesten, ahogy a nemrégen elkészült PhD-dolgozatának főbb megállapításait mutatta be a hallgatóságnak. Az értekezéshez – mely a Háromdimenziós gazdaság – Lehet-e gazdálkodni erényetikai paradigmában? címet viseli – empirikus kutatás is készült, s a kérdőíveket számos „érmés" vállalkozás is kitöltötte; ezért is tudott megfogalmazni a szerző a fent idézetthez hasonló állításokat, melyek elénk tartanak tükröt.
Az „Elefántcsont torony klaszterbe" tartozó vállalkozók mérsékelten örülhetnek: valami olyasmit jelent ez, hogy alapvetően erényetikai alapon szemlélik a világot, de a munkahelyükről nincs túl jó véleményük; személyiségükből és motivációs okokból adódóan értékeinket és életünk értelmét hajlamosak máshol (a magánéletben), s nem a munkahelyükön megvalósítani. Szerencsésebb helyzetben vannak azok, akiket az „Integrált klaszterbe" sorolt a kutatás: ide tartoznak azok, akiknek lehetőségük is nyílik és sikereket is érnek el azon a téren, hogy a (mint Baritz Laura nevezi) „háromdimenziós gazdaság" modelljének megfelelő vállalkozást működtessenek. (Egyébként összesen 5 csoportba, „klaszterbe" sorolta be a válaszadókat.)
A „háromdimenziós gazdaság" a szerző szóhasználatában azt jelenti, hogy nemcsak bizonyos alapvető javakra törekszik, illetve olyanokéra, melyek más javak elérésére eszközül szolgálhatnak, hanem olyan kiemelkedő javak (értékek) elérésére is, amilyen például az igazságosság, a méltányosság, a szolidaritás, a bizalom, az együttműködés stb. Azaz e modellben a gazdaság, a gazdálkodás végső célja a közjó megvalósítása, amelyhez a profit eszközül szolgál.
Magyarázatra szolgálhat az „erényetikai szemlélet" fogalma is – bár feltehetően nem hamisítanánk meg Laura nővér értekezésének mondanivalóját, ha e fogalmat egyszerűen a „keresztény" jelzővel helyettesítenénk. Egy tudományos dolgozatban mindazonáltal nyilván szükséges az elvontabb terminológia alkalmazása; az „erényetika" fő jellemzőiként többek között az ember személy voltának, a másik emberrel való kapcsolatban állásának hangsúlyozását említi a szerző. Benne van ebben az ember kiteljesedésének gondolata is, az a felfogás, hogy az erények által egy végső cél felé közelítünk, s hogy boldogságunk elsősorban ehhez kapcsolódik (nem csupán az élvezetekhez, a hedonizmushoz).
Baritz Laura dolgozatának fő állítása pedig éppen az, hogy e két dolog összekapcsolódik, azaz hogy minél inkább erényetikai értékrendű az ember, annál valószínűbben kapcsolódik hozzá egy szervezeti szintű etikus (háromdimenziós) gazdasági rend. Mindezt persze eddig is lehetett sejteni – s általános szép elvként például az ÉrMe Üzleti Hálózat kommunikációjában is megjelenik –; az értekezés nagy jelentőségét az adja, hogy ennek az összefüggésnek a létezését empirikus kutatások adatainak felhasználásával, matematikai eszközökkel is bizonyítja.
Ennek fő következményét a dolgozat alábbi mondatának kiemelésével mutathatjuk be: „Lehetséges egy olyan értékorientált – az értékek hierarchiáján alapuló – gazdasági rendet létrehozni, amelynek fundamentuma és célja az ember, aki elsődleges irányultságában és alapvetően jó, és képes a másik ember, a köz javán munkálkodni."
Következik ebből az is – ismét az értekezéshez készült tézisgyűjteményből idézve –, hogy az ember a gazdasági rendszer alapsejtje, akin végső soron a rendszer állapota és változása múlik; az ember a maga értékrendjével és beállítottságával meghatározó tényezője a gazdasági rendnek. Ezt a tételt ugyan nem támogatja a klasszikus közgazdaságtan alapvetése – mely szerint a gazdasági élet főbb meghatározói a gazdasági törvények, törvényszerűségek, mechanizmusok, s az ember e tényezők között jobbára eszközként van jelen –, az értekezés álláspontja szerint azonban az ember nem eszköze, hanem alanya a folyamatoknak.
A dolgozat eredményeit, a kutatási módszereket részletesebben ismerteti a tézisgyűjtemény, melyet – Baritz Sarolta Laura nővér szíves hozzájárulásával – az alábbi linkről letölthetünk:
Baritz Laura tezisgyujtemeny >>
B. G.
(Kép forrása: sapientia.hu)
