Az Exline Kompetenciafejlesztő és Tanácsadó Kft. tevékenységének ma két fő lába van: üzleti, valamint szervezetfejlesztési tréningeket szerveznek. Mindkét területnek van „zászlóshajó-terméke": egy olyan kompakt, könnyen érthető képzés, ami rövid idő alatt nagy hasznot hoz – tudtuk meg Ujváry Andrástól, a cég ügyvezetőjétől. Az Érdékérvényesítés ártárgyalásos helyzetben tréningen mint ötven ÉrMe-tag vett részt.
– A bankvilágból érkeztél a vállalkozók közé. Miért váltottál?
– Alapképzettségem szerint tanár vagyok: a tanítás, „tréningelés" mindig nagyon közel állt hozzám. Banki pályafutásom során, a key account managerek vezetőjeként is rendszeresen tartottam tréningeket a kollégáknak. A kilépésre a fő indokom az volt, hogy – bár nem mondom, hogy a banki munkában nem volt „jóság-faktor" – a saját cégem élén sokkal jobban tudok ügyelni arra, hogy jó, fontos, értékes dolgokkal foglalkozzam. Másrészt nagyon izgalmas dolog vállalkozni, mert a korlátok teljesen máshol vannak. A bank adta kötöttségek eleinte sokat segítettek, rengeteget tanultam volt főnökeimtől, ám a szervezeti kontroll egy idő után már inkább csak akadályozott.
– Mi az első két év tapasztalata?
– Első tréningünket még a banki munka mellett állítottam össze. Ez egy olyan képzés, amit én, mint key account vezető mindig meg szerettem volna kapni. Ezzel indultunk. A tevékenységünknek ma két fő lába van: üzleti, valamint szervezetfejlesztési tréningeket szervezünk. Mindkét területnek van „zászlóshajó-terméke": egy olyan kompakt, könnyen érthető képzés, ami rövid idő alatt nagy hasznot hoz. Ilyen az üzleti tréningeknél az Érdékérvényesítés ártárgyalásos helyzetben tréning, valamint a Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? címen futó workshop. Előbbit az ÉrMe-tagok már jól ismerhetnek: több mint ötvenen vettek rajta részt.
– Hányan vagytok most a cégnél?
– A törzsgárdánk háromfős, ez egészül ki egy 6-8 trénerből álló körrel, akik egyes projektekben dolgoznak. A szakmai fejlesztést általában a törzsgárda végzi, de van olyan megrendelésünk is, ahol a tréner dolgozta ki a programot. Induláskor főképp kis és középvállalkozásoknak dolgoztunk, ma már számos gyógyszeripari és államigazgatási megrendelőnk van, például a Gazdasági Versenyhivatal.
– Jelenleg hányféle tréninget kínáltok?
– Tapasztalatom szerint a legjobb éttermek étlapján nincs több nyolc-tíz ételnél, ami persze nem jelenti azt, hogy a szakács csak ezeket tudja megfőzni. Én így vagyok a tréningeinkkel: nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Jelenleg hat különböző tréningünk fut, építőkockánk azonban rengeteg van. A termékfejlesztésünk igényalapú. A megrendelőhöz igazítjuk a tréningeket, a létrejövő új termékeket pedig kiajánljuk későbbi vagy korábbi ügyfeleinknek. Így jött létre például a „30 kérdés 60 válasz" workshop is: külföldi kiállításra készült egy cég, és az volt a cél, hogy a munkatársak a rendezvényen gyors tárgyalásokat tudjanak végrehajtani. A tréninget erre fejlesztettük: hatvan haszonérvből és harminc igényfeltáró kérdésből álló tudásbázist állítunk össze az értékesítési csapattal.
– Zászlóshajóként említetted a Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Hova megyünk? című képzéseteket...
– Egy vállalatnak néha ki kell szakadnia a hétköznapokból, és át kell gondolnia a fenti kérdéseket. A tréning olyan alapvető dolgokra irányítja rá a figyelmet, mint a szervezet céljai melletti elköteleződés. A vezető feladata a szervezeti cél kijelölése, de ha a kollégák ezzel nem azonosulnak, nem fog működni. Emellett számos kérdésre ad választ a képzés: Milyen értékeink vannak? Ki milyen értéket ad a vállalatnak? Az emberek ugyanis nem csak a fizetés miatt dolgoznak: ha ez a helyzet, akkor nagy a baj. A pénz mellett ott van a közösség, az értelmes munka, a fejlődési lehetőség. Ezért fontos kimondatni a kollégákkal, milyen értékeket kapnak a cégtől. Felmérjük a szervezet belső szociometriáját is. A szervezeti ábra hasznos dolog, de sosem a valóságot mutatja. Mindenkinek vannak betöltött szerepei egy adott szervezetben, és sokszor problémát okoz az, hogy egy vezető más szerepben látja alkalmazottját, mint amit az gondol a saját szerepéről. A szervezeti célok meghatározásakor pedig a „hat kalap" módszerét használjuk, ami arról szól, hogy a problémák komplexek, és mindenki a saját szemszögéből látja őket. A módszer segítségével különböző nézőpontokból (kalapokból) vizsgáljuk meg a kérdéseket. A lényeg, hogy egyszerre mindenki ugyanazt a nézőpontot képviseli, majd áttérünk a következő nézőpontra és így tovább. Lényegében együtt körbejárjuk a problémát.
– Milyen problémákra nyújtanak megoldást további képzéseitek?
– Sokan tapasztalják, hogy kollégáik folyamatosan konfliktusba kerülnek egymással, miközben mindannyian a cég érdekeire hivatkoznak. Ezeknek a kezeléséről szól a DISC tréningünk. Van, aki kiválóan tud kapcsolatot teremteni, de hanyag az adminisztrációban, míg a másik ember mondjuk elemző típus és hagyja őt békén mindenki. Egy szervezetnek szüksége van ezekre a különböző stílusú emberekre, de ők sokszor konfliktusba kerülhetnek egymással. E tréning résztvevői részletesen megismerik a DISC alapstílusokat, és megtanulják, hogyan tudják felismerni a domináns jegyeket kollégáikban és ügyfeleikben. Megtanulják, kivel hogyan érdemes együttműködni. Fontos problémára ad választ visszajelzés-tréningünk. Lényege, hogy úgy adjuk visszajelzést kollégáinknak, ügyfeleinknek, hogy elérjük a célunkat, de eközben ne sérüljenek emberi kapcsolataink.
– ÉrMe-tagságod egyidős a vállalkozásoddal. Honnan a kapcsolat?
– Nagyon jó a kapcsolatom Kiss Ulrich atyával, kétszer is voltam nála Management by Jesus szemináriumon. Amikor vállalkozásra adtam a fejemet, ő ajánlotta nekem az ÉrMét. Rengeteg segítséget kaptam itt: Dózsa Gergő például nagyon sok embernek bemutatott, számos ÉrMés vállalkozástól kaptam megrendelést. Bár aktívan részt vettem a klub életében – rendezvényeken segítettem, vezetői elvonulást moderáltam – mégis váratlanul ért, amikor az ÉrMe Budapest Klub vezetői grémiumába jelöltek. Egyet kértem: hogy ne kapjak „vállapot", a klubestek vezetését azonban szívesen vállaltam. Célom, hogy még jobban erősödjenek a klubtagok közötti kapcsolatok. Itt nem csak üzleti, hanem emberi, baráti kapcsolatokra is gondolok. Paál András klubtársunk nagyban formálta a gondolkodásomat ezen a téren. Az ÉrMe igazi ereje, hogy itt nem csak üzlet van, hanem EMBEREK is.
R.L.
