A szegénység meghatározó jelensége korunk összetett társadalmi-ökológiai válságának – hangzott el 2022. április 7-én az Átfogó ökológia című fórumsorozat rendezvényén, melyet a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia tartott a budapesti Párbeszéd Házában. A fórumon Rosta Gergely szociológus és Vecsei Miklós szociálpolitikus tartott előadást.
Mint a Magyar Kurír tudósításából kiderül, Rosta Gergely Ferenc pápa Áldott légy (Laudato si) kezdetű enciklikáját idézte: „Egy igazi ökológiai megközelítés mindig szociális megközelítéssé válik.” Ebből kövvetkezik, hogy minden ökológiai felvetésnek szociális perspektívát is tartalmaznia kell, amely figyelembe veszi a leghátrányosabb helyzetűek alapvető jogait. A Szentatya szerint „a környezetkárosítás legsúlyosabb következményei a legszegényebb embereket sújtják”. Rosta Gergely arra is rámutatott, hogy a pápai körlevél a problémák megoldására irányuló javaslatokat is megfogalmaz, melyek tudományos adatokon alapulnak. Az enciklika szerint ugyanaz vezet a globális felmelegedés tendenciáinak a megfordítására, mint ami a szegénység felszámolását is eredményezné. Könnyebben megtalálnánk a megoldásokat, ha a környezetre globális közjóként tekintenénk.
Az ENSZ által megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals) között elsőként szerepel a szegénység felszámolása, második az éhezés megszüntetése. E szerint 2030-ra fel akarják számolni a mélyszegénységet, a szegénységben élők arányát pedig a felére szeretnék csökkenteni. Egészen 2019-ig sikerült ebben eredményeket elérni, ám a járvány ismét visszaesést eredményezett. Napjainkban minden ötödik gyermek mélyszegénységben él és a világ népességének 55 százaléka nem részesül a szociális védelem semmilyen formájában. A szegénység leginkább Afrikát és Dél-Ázsiát sújtja. Ráadásul a szubszaharai országokban még növekedett is a szegények számaránya. A kutatások szerint a klímaváltozás a jövőben a legszegényebb országok bruttó hazai termékét, azaz GDP-ét fogja majd kedvezőtlenül befolyásolni.
Rosta Gergely előadásában a magyarországi helyzetről is beszélt; mint mondta, hazánk a környezetszennyezésre visszavezethető halálozás tekintetében az Európai Unió átlaga alatt áll, ugyanakkor a szegények száma az utóbbi 15 évben csökkent, mint ahogyan a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya is kevesebb lett. Ugyanakkor Magyarországon a szegényebb rétegek sok helyen nem jutnak vezetékes vízhez, de az is látszik, hogy a környezetszennyező tüzelési módszereket is – például autógumik elégetése – a szegényebbek kénytelenek alkalmazni.
Vécsei Miklós így kezdte előadását: „A szegénység szót tulajdonképpen eladtuk. A szegénység valami olyasmi, amikor valakinek valami hiányzik. A magyar nyelvben a nyomorúság adja jobban vissza azt, amiről beszélünk, amit meg szeretnénk szüntetni. A szegénységnek értékrendje, kultúrája is lehet, míg a depriváltság, a megfosztottság azt jelenti, hogy a hiány miatt az ember elveszti a jövőképét.” –
További részletek a Magyar Kurír cikkében >>
(Fotó: Merényi Zita, Magyar Kurír)
