„Az Amerikai Egyesült Államokban kíváncsi volt David Michael O'Connell Trenton egyházmegye püspöke, hogy miért hagyják el a katolikusok az egyházat. Felméréseket készítettek, és ezeket később publikálták. A kérdőívekben a lehető legőszintébb válaszokat keresték. Alapvetően két kategóriára oszthatjuk a válaszokat: vannak, akik azért hagyták el, mert úgy érzik, hogy az egyház nem halad az időkkel és túl konzervatív. Olyan kérdésekre kell gondolnunk itt, mint a női papság, vagy az azonos neműek házassága, fogamzásgátlás, abortusz stb.
A második kategória azok csoportja, akik áldozatul estek az egyház „ügyfélszolgálatának", ahogyan Barron Robert Los Angeles-i püspök fogalmaz. (...) Sokan azért hagyták el a vallást, mert amikor kapcsolatba léptek az egyházzal mint intézménnyel nagyot csalódtak. Azt éltek át például, hogy a helyi plébánia irodavezető nagyon arrogáns, nem kedves, nem segít, nem beszél szépen stb. Voltak, akik a papok részéről érezte ugyanezt. Mások arra hivatkoztak, hogy a szentbeszédek sokszor unalmasak, és nem nyújtanak semmi konkrét segítséget az életben. Hiányolják tehát a prédikációban azt a személyes találkozást és válaszadást, amelyet Jézus életében látunk olyan sokszor. Továbbá érdekes módon sokan azt bánták, hogy amikor kezdtek nem járni a közösségeikbe, akkor senki sem kereste őket. Ekkor azt a fájdalmat érezték, hogy senkit nem érdekel az eltávolodásuk.
A nagy cégek óriási energiát fektetnek az ügyfélszolgálataik jó működésébe, hiszen ez fogja biztosítani a cég fennmaradását, és a vásárlók bizalmát. (...) Mindnyájan, akik keresztények vagyunk, végső soron a Szentháromság Kft. ügyfélszolgálatán munkálkodunk. Akik az egyház intézményeiben dolgozunk (és az életben is), tudatában kell lennünk, hogy a kis feladataink, mint egy levél megválaszolása, vagy egy telefonhívás lebonyolítása, nagy hatással lehet valaki életére: negatív vagy pozitív irányban."
Forrás: Katolikus.ma
