Robert Frank, a Cornell University professzora fogalmazta meg azt a fontos felismerést, mely szerint a felelős vállalati viselkedés a gazdasági verseny körülményei között is megtérül, ugyanis – a stakeholderek (érdekeltek) elkötelezettsége és bizalma által – olyan speciális előnyöket biztosít, amelyeket más vállalatok nem tudnak elérni. A fenti gondolatok jegyében a Keresztény Értékmegőrző Egyesület (KÉRME) pályázatot hirdetett a 2014-ben elindított Értékek Értéke Program (ÉÉP) keretén belül egyetemi és főiskolai hallgatók, illetve 25 év alatt vállalkozók, vezetők számára.
A pályázat eredményét az ÉÉP január 23-i konferenciája (műhelybeszélgetés-sorozata) alkalmából hirdették ki – a rendezvény a három éves Értékek Értéke Program második évének eredményeit foglalta össze a tavaly megalakult munkacsoportok részvételével. (A mellékelt fotók - Hevér Zoltán felvételei - ezen a rendezvényen készültek.)
A díjazott pályaművek:
I. Etikus üzletvezetés a gyakorlatban (Hevér Kristóf)
II. Fenntarthatóság az üzleti világban (Fazekas Flóra Franciska)
III. Amikor mindenki profitál (Gazda Fanni)
A pályázók a Robert Frank-féle felvetésre ugyan nemigen reflektáltak közvetlenül, de Az üzleti vezető hivatása című vatikáni dokumentum pontjait következetesen érintették. Ezek közül itt azt a szempontot emeljük ki, mely talán nem is jutna eszünkbe az elsők között, ha keresztény szemléletű vállalatvezetésről beszélünk, pedig a legkézenfekvőbb lehetne: „A világ szükségleteinek kielégítése termékek és szolgáltatások létrehozásával és fejlesztésével – Azok a vállalkozások, amelyek olyan termékeket állítanak elő, amelyek valóban jók, és olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek valóban az embert szolgálják, a közjó elérését mozdítják elő." Lássuk, mit írnak erről a nyertesek:
Hevér Kristóf:
„A termékek előállításának és szolgáltatások nyújtásának kapcsán szintén elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy milyen mértékben szolgálják a köz javát. A jelenkori tendenciákat figyelembe véve arra a sajnálatos megállapításra juthatunk, hogy nagyon kevesen gyártanak időtálló termékeket, illetve nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyeknek értékük van. A tömegtermelés globálissá válásával a termékek jellegüknél fogva arra ösztönzik a vásárlót, hogy mindenből az újat vegye meg, és ami elromlott, azt inkább cserélje ki, ne pedig javítassa meg adott esetben. Ezen üzletpolitika sok olyan gyártót ellehetetlenít, aki termékeit hosszú távú használatra tervezi és emiatt adott esetben (indokoltan) magasabb áron kínálja, mint azok a versenytársak, akik csupán rövidtávú használatra állítják elő termékeiket.
A fentiekből következően sok szolgáltatás is ellehetetlenül, hiszen az azonnali kicserélés lehetőségével és annak okán, hogy sok esetben olcsóbb, mint az esetleges javítás egyre kisebb szükség van azokra a szolgáltatókra, akik a hosszú távra tervezett termékek javítását vállalják.
Természetesen dőreség és valótlanság lenne azt állítani, hogy a tömegtermelésnek csak negatív vonatkozásai és következményei vannak, azonban álláspontom szerint fontos olyan termékeket is vásárolni, amelyek nem a tömegtermelés produktumai és tisztelni az előállítóikat. Ez a tisztelet ösztönözheti az elbizonytalanodó üzleti vezetőket arra, hogy továbbra is időtálló és minőségi termékeket állítsanak elő vállalkozásukban."
Fazekas Flóra Franciska:
„Feltehető a kérdés, hogy melyik az a vállalkozás, amely valóban jó, vagy mi alapján kategorizáljuk be jónak, valóban szükségleteket elégít ki, vagy csak látszólagosan vállal felelősséget a közjóért.
Számomra azon van a hangsúly, hogy egy vállalat miként végzi tevékenységeit, pl. egy pékség esetében milyen alapanyagokból állítja elő a termékeket, azok az egészséget szolgálják, vagy éppen ártalmasak az emberi szervezet számára. Nem mindegy, hogy mit kommunikálunk a társadalom felé, valóban egészséges a termékem, vagy csak én állítom be így, a megfelelő marketinghátérrel megfűszerezve.
Ha egy élelmiszeripari vállalat létrehozása a cél, ahol azt tűzzük ki célul, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyek az emberek egészségét szolgálják, és az életminőséget javítsák, akkor az alábbiakat kell átgondolni:
• Gondolnak-e azon személyekre, akik allergiásak, vagy valamilyen betegségben szenvednek, állítanak elő az ő számukra is megfelelő termékeket?
• Mennyire reálisak az árak? Megfizethető? Összhangban van-e az ár-érték arány a minőséggel?
• Mit kezdek a megmaradt áruval? Felajánlom egy szervezetnek? Vagy újrahasznosítom?
• Felhívják-e a hangsúlyt, hogy mi az, ami egészséges, melyik terméknek magas a glikémiás indexe, vagy melyik tartalmaz több kalóriát?
• Kreatívan, és innovatív módon állítok elő termékeket?
• Hasznos-e a termékem? Mit szolgál, mi a célja?
Folytathat-e egészség politikát a pékség, hogy a cukrozott és az egészségre ártalmas élelmiszereket drágábban, míg az egészségesebb termékeket olcsóbban értékesíti?
Magyarországon sajnos sok az elhízott ember, ha pl. az élelmiszeriparban tevékenykedek, felelősségemnek érzem-e azt hogy felhívjam a figyelmet az egészséges táplálkozásra?
• Ajánlást adjak az étkezési problémákkal küszködőknek, együttműködve egy dietetikusokkal?
• Iskolákba küldenék-e szakembereket, hogy tartsanak előadásokat a helyes táplálkozásról?
• A termékek folyamatos fejlesztésével, azon vagyok, hogy minél tökéletesebb minőségű terméket állítsak elő, amelyek valóban az életminőséget javítják?"
Gazda Fanni:
„Köztudott, hogy a vállalatok folyamatos piackutatásokkal térképezik fel a fogyasztók meglévő és látens igényeit és azt a lehető legjobban próbálják kielégíteni, ami alapvetően teljesen pozitívnak mondható. A bökkenő azonban ott rejlik, hogy ezek az igények sokszor nem valósak, a fogyasztó eredendő vágyait nem képesek kielégíteni, mindeközben pedig számos termék (pl. cigaretta vagy egyéb függőséget okozó szerek) esetén még károsak is a szervezetre. A felelős vállalatvezetőnek fel kell ismernie, hogy mely termékek és szolgáltatások azok, amik valóban jók és az embert szolgálják a felesleges, rossz minőségű, ám jelentős keresletű termékek vagy szolgáltatásokkal szemben. Az alapelv gyakorlati megvalósíthatóságát kockáztathatja a tény, hogy a megfelelő minőségű termékek gyártás sokszor költségesebb a gyakran cserélt, rosszabb minőségű termékekkel szemben, illetve, hogy nehéz lemondani az igazán nem szükséges, ám magas keresletű, így nagy profittal kecsegtető termékek vagy szolgáltatások forgalmazásáról. Hosszú távon azonban a jó minőség garantálása, a megbízhatóság mindenképp megtérül a vállalat számára, hiszen a fogyasztók hűek maradnak az esetleg drágább, de bevált terméket vagy szolgáltatást nyújtó márkához. Az igazán nem szükséges, sőt gyakran káros termékek fogyasztása hosszú távon – véleményem szerint – lankad, főleg az idősebb fogyasztók körében, hiszen egészségügyi megfontolásból vagy esetleg átértékelés folytán csökkenhet keresletük. Ám ha ez mégsem történne meg, annál nagyobb a vállalat felelőssége abban, hogy ezen termékeket vagy szolgáltatásokat mellőzze portfóliójából."
A dolgozatok teljes terjedelmükben letölthetők az ÉÉP honlapján, az „Egyetemi ÉÉP pályázat" menüpontra kattintva.
Gratulálunk a fiataloknak!
