Tóth Gergely jelenleg a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő közgazdasági elméleten, az ún. bionómián, illetve ennek továbbfejlesztett változatán, a gazdaságteológián dolgozik. Véleménye szerint alapvető probléma gazdaságunkkal, hogy eltűntek a kvalifikálatlan munkák, azaz a kézművesség, és minden low-tech, amihez egyszerű, de alapos tudás kell.
„A gazdaság feladata, hogy mindenki számára biztosítsa a munkát, ahogy a test a szervei számára a vérkeringéssel eljuttatja a tápanyagokat. Nem jut túl sok vér egy helyre, de egyenlően jut mindenhova. Nincsenek éhezők és munkanélküliek, igaz, nagytőkések és unatkozók sem" - mondja a Mandinernek adott interjújában Tóth Gergely.
A közgazdász kifejtei, hogy a Rerum Novarum című pápai enciklika is hangsúlyozza, hogy ha nő a magánvagyon azzal egyenes arányban nőnie kell a felelősségérzetnek is. „Az 1900-as évek kapitalistája még tisztában volt ezzel az elvvel: egy puritán, takarékos figura, akinek aránytalanul nagy vagyon jut, de ügyesen tud másoknak munkát adni, ezzel legitimizálja magát a társadalom előtt" - emlékeztet Tóth.
A gazdaságteológia képviselője szerint léteznek „másért vállalkozók" ma Magyarországon, „meg lehet találni őket". Működnek, sikeresek, gyanúsan nagy számban vannak közöttük keresztények. Ha a vállalkozás kisebb, akkor a személyes értékrend könnyebben megjelenik a cég működésében. Az, hogy hiszel-e ebben a szemléletben, az emberi hitelesség kérdése is.
A Mandiner interjúja teljes terjedelmében itt olvasható:
http://mandiner.hu/cikk/20120516_kihalas_helyett_kilabalas_globalizacio_helyett_lokalizacio
