„Amikor Pátyra költöztünk, elkezdtem járni a helyi római katolikus közösségbe. Volt egy templomtakarítás, itt találkoztam Schumicky Andrással. Ő hívott meg az akkor még épp csak alakulófélben lévő Pátyi ÉrMe Klubba. Mivel nem vagyok eredendően pátyi, a klub abban is sokat segített, hogy jobban megismerjem az itt élőket" – kezd bele történetébe Simon Zoltán.
– Ma már bizonyára többen ismernek Pátyon, köszönhetően az épülő játszótérnek.
– Valóban, a Dobogóért Egyesület elnökeként egy ideje azon dolgozom, hogy Pátynak ezen a részén is tudjanak hol játszani a gyerekek. A ÉrMéből is többen segítettek abban, hogy a játszótér ne csak terv maradjon: ki pénzzel, ki munkával. A Pátyi ÉrMe Klub is felvállalta a célt: ezt az ügyet javasolta támogatásra a karácsonyi árverésen.
– A BI Consulting tanácsadási csapatának vezetőjeként üzleti intelligencia rendszerekkel foglalkozol. Mennyire cégspecifikus egy ilyen rendszer?
– Klasszikus értelembe vett üzleti intelligencián elsősorban az adattárházakra és az azokra épülő rendszereket kell érteni, melyeknek alapvető célja az adott vállalat tevékenységének mérése. Az adattárházak a vállalat különböző területeiről, folyamatairól származó adatok gyűjtik össze, és lehetővé teszik az önálló területek, illetve a területeket közötti összefüggések elemzését. Mivel a vállalatok egyedi módon mérik a tevékenységüket, ezért ezek a rendszerek Magyarországon tipikusan egyedi fejlesztésként valósulnak meg, így ebben a tekintetben rendkívül cégspecifikusak. Az adattárház építés módszertana azonban nem cég-, illetve nem iparág-specifikus. A kilencvenes években kitalálták az alapjait, hogyan kell ezeket a rendszereket felépíteni. Azóta nyilván sokat fejlődött a technológia, viszont ez tervezési és módszertani szempontból nem hozott jelentős változásokat: lehet előre tudni a lépéseket. Az más kérdés, hogy az eszközök évről évre jobbak. Például ma egy jelentési rendszer sokkal szebb, mint a 90-es években volt, de a módszerek, melyekkel a rendszer alapjait letesszük, nem sokat változtak.
– Milyen cégméret fölött indokolt a BI rendszer alkalmazása?
– Kell bizonyos komplexitás, mert egy adott cégméret alatt akár egy ember is képes fejben átlátni a folyamatokat. A középméretű, 4-500 főt foglalkoztató cégek esetében azonban ez már nem lehetséges. Olyan sok az adat, hogy a köztük lévő összefüggéseket az ember már nem érzi. A legkisebb cég, akinek most dolgozunk, 500 fős.
– A válság mennyire érintette a szektort? Érdemes egy cégnek az üzleti intelligencián spórolnia?
– A BI Consultingnál a válság hatására nem lett kevesebb a munkánk, az árak terén viszont mi is érezzük a recessziót. Hat-hét éve nem nőnek az árak a piacon, szinte siker, ha évről évre ugyanannyit, nem pedig kevesebbet fizetnek a cégek egy tanácsadói napért. De van másféle tapasztalatunk is. Egyik ügyfelünk nemrég szinte szó szerint ránk öntötte a munkát, amikor rájöttek, hogy a méretük indokolja az adattárházat, és a beruházás nem csak hasznos, hanem anyagilag is megtérül nekik.
– Ezen túl az Omixon Biocomputing Kft. egyik ügyvezetőjeként genetikai elemzőszoftverekkel foglalkozol.
– Igen, itt olyan diagnosztikai szoftvereket fejlesztünk, amelyekkel a genomból kinyerhető információk alapján pontosabb, jobb diagnózist lehet készíteni. Bizonyos génekre speciális diagnózisokat próbálunk felállítani. Ilyen például a mellrák-génnel, leukémáivál, epilepsziával kapcsolatos mutációk kiszűrése, vagy a HLA területe. Ez utóbbi az immunrendszerrel kapcsolatos géncsalád, amely nagyon sok titkot rejt. Az embereket akárcsak vércsoport szerint, HLA-típus szerint is lehet kategorizálni. Ez az információ rendkívül fontos például transzplantáció esetén: egy veseátültetés során szükséges, hogy a donor és a beteg HLA-típusa azonos legyen, különben a beteg szervezete nem fogadja be a donorszervet. Ugyanez igaz az őssejtkutatás területére is. Őssejtet csak olyan beteg esetén lehet eredményesen felhasználni, akinek HLA típusa megegyezik a donor HLA típusával. Mielőtt még eljutnánk azonban ahhoz az információhoz, hogy ki melyik HLA típusba tartozik, számos lépésre van szükség. Az emberből először mintát vesznek, a mintát előkészítik, ezután beteszik egy szekvenátorba, ami leolvassa a DNS-t, majd kiad egy DVD-nyi adatot. Ekkor jövünk mi a képbe és dolgozzuk fel ezt az adatot. A szekvenátorok sajnos nem elejétől végig olvassák le a hosszú DNS-láncot, így az egész adatelemzési folyamat olyan, mint egy nagy és nehéz kirakós játék.
– Mekkora a hibalehetőség?
– Az emberi DNS információ szempontból egy hárommilliárd betűből álló hosszú szó. A feldolgozás során ezt összetörik kicsi, tipikusan pár száz hosszú szavakra, a szekvenátor pedig ezeket a szavakat olvassa le. Tehát a mi feladatunk, hogy egy nagy zsák szóból próbáljuk meg összerakni az eredeti szöveget, majd ezen végezzünk mindenfajta elemzést. Mivel az eredeti DNS-t nem ismerjük, egy másik ember DNS-ét kell használnunk, mint mintát, és ennek segítségével próbáljuk meg kirakni a feldolgozandó DNS-t. A probléma ott van, hogy ellentétben a puzzle játékokkal itt a minta, amihez kirakjuk a szöveget, 2-3 millió betűvel eltér az eredetitől (ugyanis körülbelül ennyi különbség van két ember genomja között), a szekvenátorok leolvasása pedig a folyamat kémiai jellege miatt szükségszerűen rejt pontatlanságokat, így rengeteg hibalehetőség van, miközben természetesen nem szabad hibázni. A tökéleteshez közeli állapotot el lehet érni; ehhez kell a speciális szaktudás. Ezért vannak a csapatban biológusok, matematikusok és mérnökök is.
– Milyen piacra dolgoztok, kik az Omixon megrendelői?
– A DNS-elemzési megoldásunk piaca létező, de gyorsan változó piac, a HLA diagnosztikai megoldás piaca azonban csak most alakul ki. A termékfejlesztés még csak most fejeződött be, és nemrég indult el az aktív sales-tevékenységünk. Ennek következtében a cég még befektetési állapotban van, a cash-flow-ja nem pozitív, de reméljük, hogy a jövő év áttörés lesz. Több ügyfélkör számára szeretnénk eladni a szolgáltatást, ilyenek például a diagnosztikai laborok, kutatóintézetek vagy a gyógyszergyártók. Új gyógyszerek tesztelése során gyakori tapasztalat, hogy míg a bevezetésre szánt orvosság hét ember esetben hatásos volt, a többi 93 betegen nem segített. A kérdés ekkor a következő: mi az azonos abban a hét emberben, ami nem jellemző a másik 93-ra? E kérdésekre a választ gyakran a HLA-régióban találhatjuk. Sok gyógyszerterápia nagyon költséges, és emiatt rengeteget lehet majd azzal spórolni, ha előre meg tudjuk mondani, hogy ki az a 7 ember, akin érdemes a gyógyszerterápiát elvégezni, hiszen így nem pazaroljuk el a 93 ember gyógyítására fordított pénzt.
R. L.