Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

Az üzlet része Isten tervének

2014. 12. 02.

Tudd! Tedd! Mondd! – hivatalosan is elindult a keresztény üzleti vezetők számára hirdetett program.

 

Üzlet vagy közjó? Profit vagy keresztény értékek? Vagy inkább: üzlet ÉS közjó, profit ÉS keresztény értékek...? Ezeket a kérdéseket járta körül neves külföldi és hazai előadók szerepeltetésével a 2014. november 29-én Budapesten (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán) tartott konferencia. A legrangosabb előadók között említhetjük Peter Turkson kardinálist, az Igazság és Béke Pápai Tanács (Iustitia et Pax) elnökét, José Mária Simone-t, a UNIAPAC Internationale elnökét, Burkhard Leffers-t, a Uniapac Europe leköszönő elnökét valamint Frank Spenglert, a Konrad-Adenauer-Stiftung képviselőjét.

 

Az üzlet része Isten tervének

 

Az üzlet része Isten tervének

 

 

Transzcendencia az üzleti életben


A vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) jellemző három „p" betű – profit, people, planet – mellől hiányzik még egy negyedik, mégpedig a görög pneuma szó (magyarul: lélek) „p" betűje. A keresztény vállalkozók, cégvezetők számára ez a negyedik dimenzió is az üzleti élet része – mondta bevezető előadásában Burkhard Leffers, az Uniapac Europe leköszönő elnöke. Ebből következik az is – tette hozzá –, hogy nem csupán foglalkozásnak, hanem hivatásnak, azaz felülről jövő elhivatásnak („vocation") tekintik üzleti tevékenységüket, amelynek transzcendens vetülete is van. Ebben a felfogásban természetes, hogy az üzletemberek testvérüknek tekintik azokat, akikkel munkájuk során kapcsolatba kerülnek. Az üzlet pedig számukra nem csak termékek és szolgáltatások előállítása, nem pusztán pénzcsinálás – hanem közreműködés Isten teremtő művében.

 

 

Az üzletemberek is meg vannak hívva az üdvösségre


Peter Turkson bíboros, az Igazság és Béke Pápai Tanács (Iustitia et Pax) elnöke előadásában II. János Pált idézte, aki azt mondta: az egyháznak ki kell nyitnia az ajtókat, új viszonyt kell kialakítani a társadalom és az egyház között. Ez azt jelenti, hogy az egyháznak kapcsolatba kell lépnie a társadalom minden szegmensével, hiszen mindenki meg van hívva az üdvösségre – tehát az üzleti élet szereplői számára is van mondanivalója.

 

Az üzlet része Isten tervének


A bíboros XVI. Benedek pápa 2009-ben megjelent enciklikáját is említette, mely eredetileg évfordulós dokumentumként készült (közel negyven évvel korábban jelent meg VI. Pál pápa Popolurum progressio kezdetű körlevele), de mivel a gazdasági válság talán legsúlyosabb periódusában jelent meg – és reagált is a válság jelenségeire –, a vártnál jóval nagyobb jelentőségű lett. A pápa ebben a dokumentumban mutatott rá, hogy a gazdasági életben „az ajándékozás logikájának" is meg kell jelennie. Erre az alapgondolatra épült a 2012-ben megjelent Vocation of Business Leader (Az üzleti vezető hivatása) című vatikáni dokumentum a Iustitia et Pax Pápai Tanács gondozásában. E dokumentum tehát „hivatásként", mégpedig nemes hivatásként említi az üzleti életben felelős posztot betöltő emberek munkáját, ami emberi és keresztényi elköteleződést jelent, valamint az együttműködést a teremtés folyamatos művében – hangsúlyozta Turkson bíboros. Az előadóterem fából készült padjaira utalva hozzátette: a fákat Isten teremti, a padokat viszont a gazdasági élet szereplői állítják elő, s ily módon maguk is részei a teremtésnek. „Az üzlet része Isten tervének" – jelentette ki, ugyanakkor megjegyezte: kétségtelen, hogy ma még nem minden pap és püspök tekint így az üzleti életre, de ez változhat.


Az üzleti vezető hivatása megszenteli és emberivé teszi az üzletet; a vezető jó gazda és nem csupán tulajdonos, személyként tekint munkatársaira s nem pusztán mint kihasználható erőforrásokra. Az ilyen vezető nem csupán gyakorolja az üzletet, hanem – keresztényi értelemben is – vezetője az adott vállalkozásnak. Az ilyen üzleti tevékenység pedig az egész emberiség javát szolgálja, valamit az érintett emberek személyes és közösségi kiteljesedését is – mutatott rá Peter Turkson, majd így foglalta össze mondanivalóját: „Az a jó üzlet, ami a közjót szolgálja" (Good business is good for the common good).

 

Már van súlyunk a nyilvánosságban


A következő előadást Rohály Gábor (az Avaya Magyarország igazgatója, a KÉRME tagja) és dr. Baritz Laura OP közösen tartották. A domonkos szerzetesnővér arra hívta fel a figyelmet: a keresztény társadalmi tanítás az egész emberiség közös alapértékein alapul, ezért valamilyen módon képes minden embert, minden kultúrát megszólítani, vallási hovatartozástól függetlenül. Elmondta továbbá, hogy immár évek óta zajlik a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (Keteg) című képzés, s ezt az elméleti műhelyt nagyon jól kiegészíti a keresztény vállalkozókat tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat, ahol gyakorlatra válthatók az ismeretek, s amely emellett egyfajta „termékmenedzserként" részt vesz a képzés népszerűsítésében, „eladásában" is. Az elmélet és gyakorlat e példaértékű összhangjának köszönhető, hogy ma már a gazdasági élettel kapcsolatos keresztény szemléletmódnak is súlya van a hazai nyilvánosságban.

 

Az üzlet része Isten tervének

 

Az értékteremtés szintjei


Héjj Tibor (több vállalkozás vezetője, a KÉRME tagja) a vállalati értékteremtés lépcsőiről beszélt előadásában. A kiinduló szintet, ahol az anyagiakon túlmutató az értékteremtés szempontja gyakorlatilag fel sem vetődik, Milton Friedman híres mondásával jellemezte: „the business of the business is the business" (szabad fordításban: „az üzlet dolga a pénzcsinálás"). Ennél feltétlenül etikusabbnak tekinthető a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR, azaz corporate social resposibility) viszonylag széles körben elterjedt gondolata. A válság nyomán azonban teret nyert Michael Porter CSV- (azaz „creating shared value") koncepciója, mely szerint a vállalatok feladata, hogy a gazdaság és a társadalom közötti szakadékot. Hozzá kell tehát járulniuk a társadalmi értékteremtéshez, miközben a társadalmi haszonnak köszönhetően – a javuló innováció és kreativitás révén – a vállalatok működése is eredményesebb lehet. A társadalmi értékteremtés iránti elkötelezettség következő szintjét képviselik azok a vállalatok, melyek a „for profit" helyett a „for benefit" szemlélettel működnek, vagyis egy társadalmi cél iránti elkötelezettségüket is deklarálják, s ennek is alárendelik működésüket. A skála legfelső helyére pedig a „for others" vállalkozások, azaz „másokért vállalkozók" kerülhetnek, melyek jellemzően a non-profit, a közhasznú szektor szereplői. Héjj Tibor hozzátette: mindegyik szinten a gazdasági racionalitás szempontjai szerint kell működniük a vállalkozásoknak, a magasabb szinteken sem adhatják fel ezt az igényt, még oly nemes társadalmi célok nevében sem, hiszen ekkor működésük alapjai szűnnének meg. Azt is megjegyezte: a keresztény társadalmi tanítás szempontjából – a szélsőségesen profitcentrikus cégeken kívül – egyik vállalati működés sem tekinthető eleve elfogadhatatlannak a felsoroltak közül.

 

Várja a csatlakozókat az Értékek értéke program


A konferencián Bojta János, a KÉRME Egyesület elnöke beszámolt a hároméves Értékek értéke program elindításáról is. E program fő célja az önkéntesen jelentkező üzleti vezetők számára módszertani és szervezeti keretet biztosítani „Az üzleti vezető hivatása" című kiadványban leírt elvek napi szinten történő megvalósítására. „Programunk lényege tehát a valódi társadalmi felelősségvállaláshoz tartozó viselkedésmód kialakítása és fenntartható beépítése az üzletmenet hétköznapi gyakorlatába" – mondta Bojta János. A programban részt vevő üzleti vezetők felé irányuló elvárást három felszólító módú igével foglalták össze:
–- „tudd!" – azaz ismerd meg a üzleti élet és a keresztény felelősség témakörét érintő „szakirodalmat", részben olvasmányok, részben személyes tapasztalatcserék útján is;
– „tedd!" – azaz valósítsd meg a mindennapi gyakorlatodban, amit tanultál;
– „mondd!" – azaz add át másoknak is a tapasztalataidat, mondd el, hogy lehet keresztényként is sikeres vállalkozónak, vezetőnek lenni.


A 2014. évi előkészítés, illetve a programindító konferencia, valamint az első körben csatlakozó üzleti vezetők vállalásainak megfogalmazása után 2015-ben elindul a vállalások tényleges végrehajtása, az év folyamán több egyeztető találkozó közbeiktatásával, valamint az esztendő vége felé közeledve egy újabb nagyobb szabású konferencia szervezésével, ahol már a megvalósult eredményekről számolnak be. A harmadik évben, 2016-ban is folytatódhat az újabb üzleti vezetők csatlakozása – illetve az újabb személyes vállalások megfogalmazása –, továbbá sor kerül az elért eredmények nemzetközi szintű összemérésére, finomítására. A harmadik konferencia pedig alkalmaz ad majd a teljes hároméves periódus értékelésére, valamint – mint Bojta János hozzátette – akár egy újabb hároméves program meghirdetésére.


A program honlapján lehet minderről bővebb információt is találni, és ugyanott jelentkezhetnek azok, akik csatlakozni szeretnének a kezdeményezéshez: www.ertekekerteke.hu

 

A konferencián a hármas jelmondatot jelképező három gyertya meggyújtásával, megáldásával indult el – immár „hivatalosan" is – az Értékek értéke program.

 

B. G.

 

Az üzlet része Isten tervének

 

Az üzlet része Isten tervének

 

Fotók: Söjtöry Szabolcs

 

 

 

BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem